A KÉZI CSOMÓZÁSÚ SZÕNYEGEK EREDETE:

Valószínűleg a közép-ázsiai nomád törzsek kezdhették el a szőnyegek készítését és innen terjedt tovább a Közel-Keletre és máshová.

Bár számos írásos feljegyzés tanúskodik arról, hogy már ie. 2000-3000 évvel ezelőtt is ismerték a csomózott szõnyeg fogalmát, a ma ismert legrégebbi szőnyegre a negyvenes évek végén, a szibériai Altai-hegységben találtak rá egy jéggel borított sírboltban (a dél-szibériai Pazirikban). A sírhely keltezése az ie. V. sz.-ra tehetõ. A sírhelyben talált leletek arról tanúskodnak, hogy a sírhely egy nomád népcsoporté volt, akik vándorló életmódjuk során lovaikkal Nyugat-Ázsia, vagy Dél-Ázsia esetleg a Kaukázus vidékeirõl érkezhettek Szibériának erre a vidékére. Bár a szőnyeg eredete nem ismert, a lelet történelmi jelentőségű, mivel ennél korábbi kézzelfogható bizonyítéka nincs a kézi csomózású szőnyegeknek.

A "Paziriki szőnyeg"-ként elhíresült egyedülálló leletet az Ermitage Múzeum őrzi. A szőnyeg piros-barna alapon lovas harcosokat ábrázol.

A képeken jól látható, hogy a szőnyeg nagyon finom csomózottságú.

A perzsaszőnyegekről

A perzsák és a perzsaszőnyeg története és kultúrája kb. 5000 éves. Az eredeti kézi csomózású perzsaszőnyeg, amint a neve is mutatja Perzsiából, azaz a mai Iránból származik. Az ősi perzsák szerették volna otthonosabbá tenni a lakhelyeiket, ezért elkezdtek szőnyegeket csomózni, amelyeket a természetben látott növények és állatok különféle ötvözete díszített.

Az iráni kézi csomózású perzsaszőnyegek duplacsomózású technikával készülnek, ezért időtállóak és kibírnak akár 3 generációt is.

A perzsaszőnyegek értékmérője a m2-kénti csomószám amely 90.000 csomó/m2-től 1.500.000 csomó/m2-ig terjed attól függően, hogy gyapjú vagy selyem a perzsaszőnyeg. Tehát minél apróbb a csomózás, annál tartósabb és értékesebb. A szőnyegek árát meghatározza még az anyagösszetétel, a minta és a méret.

Érdekesség:

A világ legértékesebb perzsaszőnyege az 1500-as évekből Isfahanból származó Sah Ábbasz medalion mintájú arany és ezüst szállal csomózott selyem szőnyeg.

A világ legnagyobb perzsaszőnyege Iránban készült, egy arab sejk megrendelésére egy mecsetbe, 45 tonna és 2000 m2 - idén került be a Guiness Rekordok könyvébe.

A perzsaszőnyegek alapanyagai

Az iráni kézi csomózású perzsaszőnyegek fő alapanyaga a gyapjú, pamut vagy selyem. Vannak tiszta gyapjú perzsaszőnyegek, vannak olyan szőnyegek, amelyek változó arányban tartalmaznak gyapjút, pamutot, kecskeszakállat vagy selymet, és vannak tiszta selyem szőnyegek. A szőnyegek felvetőfonala készülhet gyapjúból, pamutból vagy selyemből.

Az iráni kézi csomózású szõnyegek alapanyagai:

felvetõszál - pamut vagy selyem

keresztszál - pamut vagy selyem

csomózás - gyapjú vagy selyem

A szõnyegek attól függõen, hogy milyen technikával készülnek két nagy kategóriába sorolhatók. Az egyik nagy családba a szövött technikával készült szõttesek, más néven kelimek, a másik nagy családba pedig a csomózott szõnyegek tartoznak.

A színekrõl:

A kézi csomózású szõnyegeknél a növényi és állati eredetű színek minden szépsége, tartóssága, mély tüze és lágysága megfigyelhetõ.

A színeknek épp úgy, mint a motívumoknak fontos szimbolikus üzenete van. Az egyik leggyakoribb szín a kék, amely a levegõt és az örökkévalóságot szimbolizálja. A szőnyegekhez felhasznált gyapjút vagy pamutot különféle zöldségekkel, gyümölcsökkel és gyökerekkel festik, amitől természetes és tartós színük lesz. A leggyakoribb színezők a gránátalma, dió, hagyma, faeper, tea.

A szőnyegkészítési technikákról:

Minden perzsaszőnyeg képes a színváltoztatásra: attól függően, hogy hogyan törik meg a fény a szőnyeg szálirányain, különböző árnyalatokat láthatunk.

A szövés technikája:

Ez a technika igen õsi és a messzi múltra tekint vissza (keletkezési hátterük Afganisztán, Irán, Türkmenisztán). A szõttesek gyűjtõneve KELIM, ma annyit jelent, hogy nem csomózott technikával készülnek, hanem szövött technikával. A szövõszékek a nomád életmódból fakadóan primitívek és kezdetlegesek, de lényegét tekintve megegyeznek a városokban használt szövõszékekkel, persze ezek sokkal fejlettebek és korszerűbbek. A nomádok által használt fekvõ szövõszékek a vándorló életforma kívánalmainak megfelelõen minden nehézség nélkül szétszedhetõek és szállíthatóak. A szövõszék viszonylag keskeny formájából adódóan a rajta készült szõnyegek is keskenyek.

A szövési technikának a lényege, hogy a fekvõ fakeretre felvetõszálakat húznak, majd pedig ezek közé keresztszálakat vetnek. Egy fésű segítségével a keresztszálakat összetömörítik, így érik el, hogy a szövött anyag igen tartós és strapabíró legyen. A keresztszál, amely a textília jellegét és kinézetét adja elsősorban gyapjú.

A régmúltban a nomád életmód nélkülözhetetlen tartozékai voltak a csodaszép szőttesek. Ebbõl a textíliából készültek a törzsek legfontosabb használati tárgyai, olyanok, mint az ágytakaró, szőnyeg, párnahuzat, bejárati takaró, tarisznya, felső ruházat, teve-takarók, stb.

A csomózás technikája:

A csomózott technika évszázadok óta változatlan. Ezt a technikát a nomád, a falusi és a városi műhelyekben egyaránt használják.

A csomózott szõnyegek készülhetnek horizontális, illetve vertikális szövõszékeken egyaránt, bár a városokban elsõsorban az álló szövõszék használata terjedt el.

A városi műhelyekben felállított függőleges szövőszékek két forgatható hengerből állnak, amelyeket merőleges rudak kötnek össze. Az alsó henger a már elkészült szõnyegrész feltekerésére szolgál. A felsõ hengerről a láncfonalat tekerik le. A primitív szövõszékeknél nincs forgatható henger, így a készítőnek folyamatosan egyre magasabbra kell helyeznie az ülõkéjét, de a városi módszerrel ellentétben itt egyben látható a készülõ mű.

A csomózás műveletében két felvetőszál játszik szerepet. A csomózott szőnyegek két alapvetõ csomózási technikával készülnek. Az egyik a szimmetrikus csomózás, amely nagyrészt a török szőnyegekre jellemző, ezt a technikát "gördesz" típusú csomózásnak nevezik és többnyire a geometrikus mintáknál használják. A másik alapvetõ csomózási mód az aszimmetrikus csomózás, amely az iráni szőnyegeknél fordul elő, ez a csomózási forma "senné" néven ismert, és elsõsorban az ornamentikus mintáknál használják.

A mintákról:

A kézi csomózású szőnyegeknél használt minták lehetnek tradicionálisak (nomád törzsi motívumok) és városi (klasszikus, ornamentikus motívumok). A nomád szőnyegeknél soha nem használnak előrajzolt mintát, a kompozíciókat sokszor improvizálják.

A városokban tervezők által készített, előre megtervezett minták alapján dolgoznak. A minták tökéletesen követik a szőnyeg felületét, pontosan meghatározva mikor mi következik. A minta apró négyzethálóra van felrajzolva, amit a szőnyegkészítők maguk előtt tartva készítik el a szőnyeget - minden utasítást pontosan betartva.(1 mm háló 1 csomónak felel meg).

A nomád törzsi szőnyegek mintavilágáról:

A nomád szõnyegkészítők soha nem használnak elõrajzolt mintát. A kompozíciókat sok esetben improvizálják meglévő sémák alapján, vagy egy korábban már elkészült szõnyeg mintáját készítik el emlékezetbõl. A nomád körülmények nem teszik lehetõvé, hogy a színek az egész szõnyeg felületén egységes árnyalatúak legyenek, mivel egyszerre csak kis mennyiségben tudnak fonalat festeni. A minták méretei is esetenként változhatnak.

Ezek a minták tradicionális, õsi motívumok, olykor több ezer éves múltra tekintenek vissza (pl. óegyiptomi díszítő elemek keveredhetnek óbabiloni, óperzsa, bizánci és késő hellenisztikus motívumokkal). Persze ezek a motívumok mindig az adott törzs egyéni felfogásában jelennek meg, új megvilágításba téve azokat. Elsõsorban stilizált állati, növényi motívumokat, illetve különbözõ geometrikus díszítõelemeket alkalmaznak. A készítõ nem tervezi meg elõre a szõnyeg díszítését, hanem véletlenszerűen tölti ki a rendelkezésére álló felületet.

A hagyományos (nomád törzsi) perzsaszőnyegek mintavilága - tradicionális, ősi motívumok, olykor több ezer éves múltra tekintenek vissza. Elsősorban állati és növényi motívumokat, valamint geometrikus díszítőelemeket alkalmaznak. A nomád szőnyegeknél soha nem használnak előre rajzolt mintát, a kompozíciókat sokszor improvizálják. A nomád körülmények miatt a színek az egész szőnyeg felületén nem egységes árnyalatúak, és a minták méretei is változhatnak.

A nomád törzsek kezdetben szõnyegeiket, szõtteseiket kizárólag saját céljaikra készítették (jurta bejárat, ruházat, teve-tarisznya, takaró, pléd, párnahuzatok, stb.), és csak késõbb kezdtek el eladásra készíteni csomózott szõnyegeket és szõtteseket.

A nomád szõnyegekre általánosan jellemzõ az egyéni formavilág és a motívumgazdagság. Motívumaiknál megjelennek az adott törzs jelképei, szimbólumai, stilizált ábrái és különbözõ rajzi elemek. A nomád szõnyegek készítésénél elõfordulhatnak kisebb minta-szabálytalanságok, amikor a szõnyegek díszítésében megszakad a kontinuitás, ilyenkor a motívumok kicserélõdhetnek, az arányok megváltozhatnak, stb. Ezek az esetlegességek teszik a nomád szõnyegeket különlegessé és egyedivé. Az egyszerű technikákból fakadóan szõnyegeikre a geometrikus mintavilág és a viszonylag keskeny formátum a jellemzõ ( a vándorló életmód mellett elsõsorban a könnyen szállítható, keskeny, összecsukható szövõ székek terjedtek el).

Fontosabb területek:

Shiraz környéke, Mashad környéke (Türkmenisztán közelében) és a kurdok lakta területek (Kurdisztán).

Általános jellemzõk:

- a szõnyegek alapanyagai tiszta gyapjú (a felvetõszál, a csomó és a keresztszál is)

- stilizált geometrikus mintavilág

- sötét árnyalatok (vörös, fekete, sötétkék, csontfehér, sötét narancs, barna, bordó)

- egyedi kivitelezés (spontaneitás)

Városi (klasszikus) perzsaszőnyegek mintavilágáról:

Organikus minták lágy vonalvezetéssel és különféle stilizált növények. Előre megtervezett minták alapján dolgoznak. A minták tökéletesen követik a szőnyeg felületét, pontosan meghatározva mikor mi következik. A minta apró négyzethálóra van felrajzolva amit a szőnyegcsomózók maguk előtt tartva készítik el a szőnyeget minden utasítást pontosan betartva (1 mm háló 1 csomónak felel meg).
Ha egy szõnyegen többen dolgoznak egyszerre, akkor a mintarajzot csíkokra vágják, így mindegyik szövõ előtt ott tud lenni az adott mintára vonatkozó rajz.
(Régen ezt a mintarajzot egy ember helyettesítette, aki hangosan diktálta a dolgozóknak, hogy mikor milyen szín és mikor milyen minta következik.)

A szőnyegek díszítettsége nagyban függ a mecsetek atmoszférájától, amely a muzulmán vallás legjellemzőbb vonása. A szőnyegeken ábrázolt növények stilizáltak vagy a képzelet szüleményei.

A szoborszerű nyírási technikával még jobban fokozzák a naturális hatást.

A városokban kialakult szõnyegkészítõ műhelyekben elõre megtervezett, rendkívül bonyolult mintázatú szõnyegek készülnek. A városokban lényegesen nagyobb méretben és mennyiségben állítanak elõ szõnyegeket. Organikus díszítettségük látványosan eltér a nomád szõnyegekétõl. A városi szõnyegekre a hallatlan precíz kidolgozottság, a nomád szõnyegekre viszont a spontaneitás, az egyedi jelleg és az elnagyolt, jól kontúrozott díszítõ elemek a legjellemzõbbek.

Az iráni szõnyegeket általában pamutra csomózzák, ez alól kivételt képez Qom városa, ahol a szõnyegek tiszta selymek.

Fontosabb központok :

- Isfahan

- Tabríz

- Qom

- Nain

- Kashan

- Shiraz

- Az Isfahan szõnyegek nagyon magas csomószámmal készülnek, a felvetõszálához selymet, a csomókhoz pedig gyapjút használnak. (Hallatlanul finom kidolgozottság).

- A Tabríz szõnyegek 99 százalékban pamut-selyem kombinációjában készülnek. A csomókhoz használt gyapjú fonalba díszítésként selyemszálakat fûznek. A Tabríz szõnyegeknél a felvetõszál pamut vagy selyem.

- Qom városa a tiszta selyem szõnyegekre specializálódott.

Szõnyegeik 100 százalékban tiszta selyembõl készülnek (a felvetõszál, a keresztszál és a csomó is selyem).

Általános jellemzõk:

- bonyolult díszítettség

- elõre megtervezett minták - precíz kidolgozottság

- nagyon finom csomózottság

A kézi csomózású szőnyegek tisztítása

Hasznos tanácsok

Egy gondosan ápolt szőnyeg több nemzedéken át megőrizheti varázslatosan szép küllemét és hosszú éveken át üde színfoltja maradhat a lakásnak.

A kézi csomózású perzsaszõnyegek a többi szõnyeghez hasonlóan idõközönkénti tisztítást, illetve karbantartást igényelnek. Ennek elmulasztásával a szõnyeg elveszítheti eredeti fényét, gyönyörű színvilágát. A kézi csomózású perzsaszőnyegeknél kizárólag a kézi tisztítása és esetenként a kézi mosás ajánlott.

Gépi mosáskor a durva eljárás és a vegyszeres kezelés tönkreteheti a gondos kézi munkát, a csomószerkezetet és a színek esetében elõfordulhat az egymásba folyás.

Jó tanács: Érdemes mosás előtt egy kisebb felületen próbát végezni. Az alábbiakban felsorolunk néhány javasolt tisztítási eljárást:

Tisztítás ruhakefével - ez az eljárás a legmegfelelőbb és a legkíméletesebb tisztítási forma. Először a szál ellenében, majd a szál irányában kell átkefélni a szőnyeget (havi gyakoriság).

Tisztitás porszívóval - ügyelni kell, hogy a leggyengébb fokozaton végezzük a műveletet, mert a túl erős szívó hatásra megsérülhet, illetve tönkremehet a szőnyeg (heti gyakoriság).

Foltok eltávolítása (kóla, ketchup, kávé, vörösbor, fagylalt)

Ha valamiért folyadék kerül a szőnyegre, a nedvességet azonnal fel kell itatni a szőnyeg szálai közül, mert fontos, hogy a nedvesség ne jusson át az alsóbb rétegekbe. Dörzsölni nem szabad, mert növekszik a folt és károsodik a szőnyeg. Ha már felitattuk a folyadékot, hideg vizes benedvesített ruhával nyomkodni kell a foltot a szélétől befele haladva. Ezt addig kell ismételni amíg a folt eltűnik. Ezután egy vízzel hígított ecetes ruhával átnyomkodjuk a foltot, így nem folynak össze a színek. Tisztítás után minél hamarabb meg kell szárítani a kezelt felületet, ventilátorral vagy hidegre állított hajszárítóval. Szárítás alatt többször át kell kefélni a szőnyeget, de a legutolsó átkefélés mindig szálirányba történjen.

FIGYELEM: Forró vizet és lúgos mosószert soha ne használjon tisztításhoz!

Zsír és olajfoltok eltávolítása érdekében forduljon szakemberhez!

FONTOS! A selyemszőnyegek házi tisztítása nem ajánlott!

Moly: akkor jelenthet problémát, ha a szőnyegek nincsenek mindennapos használatban (pl. falon van vagy szekrényben). Védekezés a moly ellen: havonta 1x átkefélni a szőnyeget, levendulát kell mögé tenni, kerülni kell a nedves falra való felrakást.

Mivel a szőnyegek komolyabb tisztítása nagy szaktudást igényel, ezért az itt felsorolt tippek és tanácsok csak általános irányelveket tartalmaznak, a tisztítás minden esetben az Ön felelősségére történik!

Tisztítás erõs szálú ruhakefével:

A kézi csomózású perzsaszõnyegek esetében ez az eljárás a legmegfelelõbb és a legkíméletesebb tisztítási forma. Elõször a szál ellenében célszerű átkefélni a szõnyeget, majd pedig a szál irányában. Ezt a műveletet havonta egyszeri gyakorisággal ajánlatos végezni.
Megjegyzés: a tisztításhoz természetes anyagból készült erõs szálú kefét ajánlunk.

Tisztítás porolóval:

A nagy felületű porolóval történõ finom, laza ütögetés is kíméletesen tisztítja a szõnyegeket. A portalanítás után a szõnyeg mindkét oldalát át kell kefélni a fentebb már leírt módon.
(Megjegyzés: a porolóval a szõnyeg bolyhos felületét és nem a hátulsó felét kell ütögetni).

Tisztítás porszívóval:

A porszívóval történõ tisztításkor ügyelni kell arra, hogy a porszívó leggyengébb fokozatával végezzük a műveletet, mert a finom kézi csomózások a túl erõs szívó hatásra nagyon könnyen megsérülhetnek és a szõnyeg tönkremehet. Gyenge fokozaton bármilyen gyakoriságú tisztítása megengedett.

A színek kifakulása:

Ez egy általános probléma, bár a perzsaszõnyegek színintenzitására egy rövidebb ideig tartó (pár napos) napoztatás nem jelenthet veszélyt. A tartós napsütésnek kitett szõnyegek esetében azonban elõfordulhat a kifakulás.
(Jó tanács: Ha az ablakból bejövõ fény csak a szõnyeg egyik felét éri, érdemes havonta átforgatni a szõnyeget, hogy mind a két felét egyformán érje a nap, így elkerülhetõ a felemás kinézet. Természetesen, ha mód van rá, inkább kerüljük, hogy a szõnyeg túl erõs napfénynek legyen kitéve).

Foltok:

A foltok mindig komoly problémát jelentenek egy szõnyeg életében. Eltávolításuk nagy odafigyelést igényel, ezért csak indokolt esetben ajánlott a házi orvoslás.

A viasz és a rágógumi eltávolítása:

Plasztik zacskóba csomagolt jégkockákkal, meg kell keményíteni a viaszt vagy a rágógumit. Ezután egy életlen késsel óvatosan le kell kaparni a szennyezõ anyagot. A maradék viaszt egy, a foltra helyezett nedvszívó anyaggal és a rongyra tett meleg vasalóval lehet eltávolítani (nem lehet forró a vasaló).

A zsír és olajfoltok eltávolítása:

Az ilyen típusú szennyezõ anyagok eltávolítása nagyon körülményes. Ezért ilyen esetben javasoljuk, hogy forduljon szakemberhez.

FONTOS!

Egyes szõnyegek, mint például a selyemszõnyegek házi tisztítása nem ajánlott.

Hosszabb idõre történõ elrakás:

- fontos, hogy csak kitisztított szõnyeget érdemes hosszabb idõre eltenni

- tisztítás után a lazán felgöngyölt szõnyeg közé helyezzünk molyirtó labdákat

- a szellõzés biztosítása érdekében len vagy pamut zsákot használjunk, amelyet aztán be kell varrni (a nylon kerülendõ).