Rólunk írták
A székely származású Bíró Kinga és a perzsaszőnyegek
A teheráni sikátorok és a mandulavágású
szem igézete
Egy számomra kicsit távolinak tűnő, misztikus, érdekes és izgalmas
világban találtam magam, amikor megérkeztem a szegedi Perzsa Galéria
kiállítótermébe: a szivárvány minden színében pompázó szőnyegek omlottak
le a falakról, terítették be több lépcsős rendszerben a padlót, szőttesek,
vagyis kelimek, térelválasztók és falidíszek szegélyezték a sarkokat.
Faltól falig - mindenütt perzsaszőnyeg, akár az Ezeregyéjszaka meséiben.
Csak legyen, aki ért ennek a világnak a nyelvén, hogy értsük mi is.
Szerencsém volt.
Házigazdám, Bíró Kinga e szőnyegek egyik honi specialistája,
ugyanis férje, iráni (perzsa) származású orvos. A gyergyószentmiklósi
születésű Kinga tizenegy éves kora óta él Szegeden, két éve itt diplomázott
az SZTE tanárképző főiskolai karán angol-román-francia szakon, nyelvtudását
azóta kibővítette még az olasz, a török és a perzsa nyelvvel. Mint mondta,
mindig is idegesítette, ha nem értette, a körülötte levők mit beszélnek.
Az ilyen távoli kultúrák szülötteinek házasságáról
a médiából tájékozódó emberek gyakorta hallanak negatív, rosszul véget
ért történeteket. Legyen ez a mostani az ellenpélda. - A miénk nem is
olyan távoli, hiszen a székely és az iráni nép életfelfogása közelebb
áll egymáshoz, mint például a magyar és az iráni - vette át a szót Kinga,
aki hozzátette : az együtt töltött kilenc év bebizonyitotta kapcsolatuk
tartósságát. A nyugati kultúra mára talán túlontúl is szabados és korlátlan
életszemléletével áll szemben a hagyományokat, az erkölcsöt és a családot
legfontosabbnak tartó szövetségük.
Ha azt mondom Kingának, hogy család és nemzetiség, kedvesen elmosolyodik,
hiszen számára ez sokkal többet jelent mint gondolnánk: a dédszülőkig visszamenőleg
a székely mellett örmény, bulgár, görög vér csörgedezik az ereiben.
Amikor Teherán felé átszállva először járt Isztambulban,
úgy érezte, mintha hazaérkezett volna. - Mindig is érdekelt a közel-keleti
kultúra, a népszokások, az emberek viselkedésmódja. Az arab, a görög,
a török és a perzsa zene pedig a kedvencem, a nyelv, a dallamviláguk
elvarázsolt egy életre - állítja házigazdám. Annyira belemerült a Közel-Kelet
tanulmányozásába, hogy arcvonásaikról felismeri a perzsákat akiket
dúsan ívelt szemöldök és gyönyörű mandulavágású szem jellemez. És hogy
miért fontos ez? Mert Kingának minden ami iráni, a szerelmet jelenti.
Legyen az természetesen a férje, vagy esetleg egy szép épület, a nyelv,
vagy éppen a perzsaszőnyegek. És itt érünk a székely asszony elevenébe.
Merthogy szerinte Magyarországon sok tévhit él ezzel kapcsolatban. Ugyanis
nálunk - a többi országgal ellentétben - a szőnyeg szó valami meghatározhatatlan
ok miatt sokaknál egyet jelent a perzsával. És ez óriási tévedés - minőségben
és értékben egyaránt.
Eddig háromszor járt ebben az országban, a teheráni
szőnyegbazárban pedig minden alkalommal. Ahogy mondta, magával ragadó
ez az óriási labirintus a pici utcácskáival, a szűk sikátoraival, amint
minden portán más és másfajta szőnyeget kínálnak. Kinga mindig üzletkötőn
keresztül vásárolt, így olcsóbb és biztosabb. A perzsaszőnyegek motívumvilága
nemzeti kincs, ötezer éves hagyomány. Voltak, akik ellopták külföldre
és hamisítják, a félreértéseknek ez a gyökere. Az eredeti iráni szőnyeg
titka, hogy duplacsomózású kézimunka, ami évszázadokig szavatolja a
minőséget. Valamennyi darab szélébe beleszőtték a mester szignóját,
dátumát és a város nevét. Ez az egyik iránytű.
Kinga megemelte egy pasztellszínű tabrizi szőnyeg
szélét, majd hozzátette: ez a leghíresebb, legnagyobb selyemtartalmú
és csomószámú perzsaszőnyeg, a legenda szerint férfiak készítik, tehát
tökéletes munkák. A színvilág valóban káprázatos, megtalálható benne
a mályva, a rózsaszín és a lila is. A selyem perzsaszőnyegek legjobbika
Qom városában készül. A barna, piros és bordó árnyalatú, jellegzetesen
ismétlődő rombuszminta(göl) a turkemán szőnyegek sajátja, míg az ősi
perzsa motívumvilágot idéző spirálos virágminta, madarak, vázák és egyéb
állatok az isfahani(nain, yalameh) darabok jellemzője. Ennek a típusnak
a selyemtartalma és csomószáma szintén magas, tehát az értéke is nagy.
Jellegzetes még a mud szőnyeg, mely keretbe foglalt medaliont ábrázol,
de világhíres még a bidzsar és a bahtiar is. De a sor korántsem teljes,
hiszen Kinga is legalább ötven-hatvan féle szőnyegfajtát tud megkülönböztetni.
A szőnyegek mellett figyelmet érdemelnek az asztali és fali szőttesek,
a kelimek, melyek selyemből vagy gyapjúból készülnek, nem ritka köztük
a tükörberakásos sem. Vendéglátóm elmondta, ezek a darabok mind kézileg,
gyümölcsökből és zöldségekből kinyert színekkel festettek.
És megpillantom a falon Darius király figuráját
egy szőttesen, amint trónján ül. Ilyet csak történelem könyvekben láttam,
és itt a Perzsa Galériában. Khodahafez - búcsúzott vendéglátóm.
Lévay Gizella(Délmagyarország cikk 2004.10.28.)
Emberközelben
Perzsaszőnyegek és nyelvek vonzásában
Vajon hogyan kerül a hat nyelven beszélő, halkszavú
székely tanárnő a perzsa szőnyegek világába? A
Gyergyószentmiklóson született Bíró Kinga szegedi
tanulmányai során ismerkedett meg az orvostanhallgató
iráni fiúval, Alireza Dehdashtiannal. Az ismerettséget
szerelem, s a szerelmet házasság követte. Az elmúlt
9 esztendő bebizonyította, hogy igen erős szövetség
az övék, a két kultúra, a székely és az iráni jól
megfér egymással.
A szűkös tanári fizetés, no meg a kezdő orvosi
jövedelem kevés volt a családnak, így aztán úgy
döntöttek, hogy Kinga adja fel a pályáját és kezd
egy remélhetőleg, több jövedelmet hozó üzletbe:
a szőnyegárusításba. Az üzletasszony ma már a minta
alapján pontosan tudja, hogy mikor, hol készült a szőnyeg. Évről-évre nyaranta
felkeresi a teheráni szőnyegbazárt, ahol kiválasztja azokat a szőnyegeket, amelyekről
úgy véli, hogy idehaza vevőre találnak. Különleges élmény számomra ez a bazár
- mondja Kinga. Majd hozzáteszi: hasonlóan az autókhoz, a szőnyegeknek is meg
van minden évben az úgynevezett évjárata, a divatos stílusa.
A bazárban üzletkötőn keresztül vásárolnak, aki kedvezményesebben tud alkudni,
mintha valaki egyénileg szeretne a kereskedőktől szőnyeget venni. Sőt, az üzletkötőnek
hitele is van, de nagyon fontos, hogy időre megküldjék a szőnyegekért járó pénzt.
Ugyanis ezen a becsülete múlik, s ha csak egyszer is eljátszaná, soha többé nem
kapna hitelbe szőnyegeket. A kiválasztás után az üzletkötő repülővel küldi el
a szőnyegeket.
Sokan csodálkozva kérdezik Bíró Kingától, hogy nem fél-e Iránba látogatni, hiszen
ott nem oly könnyű a nők helyzete, de ő nevetve válaszolt, hogy számára székely
neveltetése révén könnyű volt elfogadni az iráni erkölcsi szokásokat. Másrészt
rendkívüli élményt jelentenek számára az évről-évre ismétlődő perzsa utazások.
Férje családja nagy szeretettel veszi körül, és számára az iráni kultúrával való
ismerkedés különleges, egzotikus élményt jelent, amelyre mindig is vágyott.
A vállalkozásban a legnehezebb munka természetesen az értékesítés. Kinga korábban
alkalmazottakkal dolgozott, de sajnos nem váltak be, mivel nem ismerték eléggé
a szőnyegeket. Ezek után úgy döntött, hogy saját maga foglalkozik az ügyfelekkel.
Több városban is volt üzletük. Kecskemét után most a szegedi Forrás Szállóban
bérelnek üzlethelyiséget. Mindehhez alaposan meg kellett ismernie az ötezer éves
hagyománnyal rendelkező perzsa szőnyegek kultúráját. Olyannyira elmélyült és
kedvét lelte e tudományban, hogy most könyvet szeretne kiadni erről a különleges
területről.
Érdekes módon a szőnyegvásárlás szezonja nem esik egybe a turisztikai csúcsidőszakokkal.
Az emberek a legtöbb szőnyeget ősszel, karácsony előtt veszik. A nyár holtszezon,
ezért is zárnak be akkor. A szőnyegárusítás igen sok fizikai munkával is jár,
de ezt természetesnek tartja a törékeny termetű tanárnő. Ahogy ő mondja: "valamit
valamiért". Ez velejárója ennek a vállalkozásnak. Bíró Kinga folyamatosan
fejleszti nyelvtudását, a francia, az angol, a román, az olasz nyelv mellett
tanul perzsául és törökül. Mégpedig itt élő iráni és török ismerőseitől, akiket
cserébe ő oktat más nyelvekre.
B.Mezei Éva (Népszava cikk 2004.04.28.)