FÖLDRAJZ

Irán (ariánok földje)

A hajdani Perzsia mai neve Irán 1934-óta. Irán összekötő híd Nyugat és Kelet között, ugyan is 2 fontos világkereskedelmi útvonal megy keresztül rajta:

-Fűszer út, ami Indiát köti össze Európával

-Selyem út, ami Kínát köti össze Európával

Irán jelenlegi területe 1.648.000 km2, ami akkora terület, mint Anglia, Írország, Németország, Ausztria, Belgium, Hollandia és Luxemburg területe együttvéve.

Irán 66 milliós lakosságából 65% 20 év alatti fiatal.

Népesség: 65% perzsa, 30% azeri, kurd, türkmén, 5% örmény, zsidó, arab.

Irán területén számos nomád törzs él, akik számos dialektust beszélnek: türkmén, kurd, bakhtiar, lor stb.

Irán hivatalos pénzneme a rial (100 rial=10 toman).

Irán vallása: 95% síita muzulmán, 4% keresztény, 1% zoroasztriánus, zsidó, bahai.

Hivatalos nyelv: a farszi (perzsa) nyelv.

Főváros: Teherán 13 millió lakos.

Főbb városok: Isfahan, Shiraz, Mashad, Tabriz, Kashan.

Legmagasabb pont az Alborz hegység, ami 5670 m magas.

Irán megyéi: Ardebil, Bushehr, Chaharmahal&Bakhtiari, Azerbajdzsán, Fars, Gilan, Golestan, Hamedan, Hormuzgan, Ilam, Isfahan, Kerman, Kermanshah, Khorasan, Khuzestan, Kohgilouyeh&Boyer Ahmad, Kurdistan, Lorestan, Markazi, Mazandaran, Qazvin, Qom, Semnan, Sistan&Baluchestan, Yazd, Zanjan.

Irán jelenlegi határai: Kaszpi tenger, Türkmenisztán, Afganisztán, Pakisztán, Perzsa-öböl, Irak, Törökország, Örményország, Azerbajdzsán.

Iránban 4 évszak van: tavasz, nyár (meleg), ősz, tél (hideg, hó esik).

É-ról a Kaszpi tengertől haladva Dél felé a Perzsa öböl-ig váltakozó éghajlati területekkel találkozunk úgy, mint kavicsos tengerpart, hegység, erdő, síkság, sivatag, sztyepp, mocsár, láp és homokos tengerpart.

Változatos klímája miatt mind a 4 évszakot láthatjuk egy nap alatt.

Irán a világ 4. legnagyobb olajtermelő országa.

Fő importcikkek: kőolaj, földgáz, kézi csomózású perzsaszőnyeg, pisztácia, gránátalma, kaviár, datolya.

TÖRTÉNELEM

Reza Pahlavi, Irán Királya
A fotóalbum megtekintéséhez kattintson ide!

 

INDOEURÓPAI TÖRZSEK

Az Indoeurópai népek (árják) a Közép-Európa és Dél-Oroszország közötti térségben éltek. Főleg állattenyésztéssel (juh, kecske, ló, szarvasmarha), fazekassággal, szövéssel fonással, fémek megmunkálásával (arany, ezüst, réz) foglalkoztak.

I.e. 2000 körül az indoeurópai egység megbomlott és elkezdődött az árják vándorlása India (Pandzsáb) és Európa felé.

IRÁN TÖRTÉNELME A KEZDETEKTŐL NAPJAINKIG

Iszlám előtti időszak (K.e. 3000-625-ig)

K.e. 3000-től Khuzesztan fennsíkon letelepednek az elamiták és Szúza lesz a főváros, amivel kezdetét veszi az Elamita Birodalom. Háborúztak a mezopotámiai civilizációkkal, mint a sumérok és babilóniak.

A K.e. 13 sz.-ban az elamiták meghódították Mezopotámiát és megszerezték Hamurabi törvényoszlopát, majd Szúzába vitték. Az elamita királyok számos templomot építtettek Szúzában, mint a Zigorat és Chogazanbil, amelyeknek romjai a mai napig állnak Khuzestan megyében. K.e. 650-ben Ashur Banipal, az ashurok királya megtámadja és elfoglalja Szúzát.

K.e. 15 sz.-ban megindul az árják (ariánok) vándorlása D-Oroszország területéről Irán felé, a hideg és a túlnépesedés elől. Az árják vagy ariánok indo-európai nép.

Miután Iránban letelepednek 2 további csoport tovább vándorol és letelepednek Európában és Indiában.

K.e. 2. évezredben egy indoeurópai csoport, az árják vagy ariánok, akik Irán D-i részéről vándoroltak É-ra és a Zion Jihon folyók mentén telepedtek le.

Iráni nép és az iráni (perzsa vagy fárszi) nyelv az árja ághoz tartozik.

i.e. 10 sz.-ban az iráni népek (médek és perzsák) birtokba veszik az iráni (Szúzai) fennsíkot (Huzisztán tartomány), amit Parsza (ami Fársz tartománynak felel meg a mai Iránban) néven említenek, a Zagrosz hegységtől D-K-re. Fő tevékenységük: kereskedelem, kézmüvesipar, földművelés, állattenyésztés.

Árja=nemes, tiszteletreméltó; perzsa=parsza=lovas, lovag;

Az arián szó jelentése eredeti, nemes, nagylelkű. Az ariánok törzsi csoportokban egész Irán területén letelepednek. Legfőbb törzsek: médek (nyugaton), perzsák (délen), párthusok (D-K-en). Az ariánok nagyszerű lovasok és bátor harcosok voltak. Mivel lovas nemzetség a harcokban könnyen elfoglalták az egész Elamita birodalom területét a Perzsa öböl-ig, majd az Ománi tengertől Indiáig mindent. Az ariánok első királya, Dzsámshid, aki bevezette az egyisten hitet Ahuramazda személyében (Ahuramazda óperzsa jelentése Isten).

Dzsámshid király uralkodása alatt Zoroaszter próféta kinyílvánította Ahuramazda próféciáit. Szintén Dzsámshid király honosította meg Noruz ünnepét is, ami az iráni újévet jelképezi a tavasz kezdetével. Dzsámshid király célja az volt, hogy az irániaknak egységes hitük legyen és egyesítse az arián törzseket.

Minden iráni törzs felvette a zoroasztrizmust, kivéve a Sohakas (Touranis) törzset, akik véres harcokat folytattak a zoroasztriánus vallás követői ellen. Az egyik ilyen csatában az Ouráni törzs tagjai megölték Zoroasztert, a prófétát.

Eközben a médek vezére Dia-Eko összehívta a törzs vezéreit, hogy megvédjék Irán szuverenitását és megelőzzék az ashurok támadását Ny-ról. Megépíttette Hegmataneh erődöt, megalapította a méd dinasztiát a mai Hamedan városában és jól felkészülve várta a támadásokat.

K.e. 550-ben Kürosz, a Pasargadai törzs tagja fellázzadt Ajdahak, a méd király és az arisztokrata osztály dominanciája ellen ( Kürösz édesanyja Ajdahak méd király lánya volt). Kürosz egyesített 10 törzset és megdöntötte a méd dinasztiát, majd megalapította az Akhaimenida dinasztiát amelynek első királya maga Kürosz volt, aki K.e. 530-ig uralkodott. Kürosz, a királyok királya idejében az Akhaimenida birodalom volt a legszebb és legnagyobb egész Ázsiában, Keletről az Indiai-óceán, északról a Fekete-tenger, nyugatról Ciprus és Egyiptom, délről Etiópia határolta..

Halála után Dáriush király vette át az uralkodást és megépíttette Perszepoliszt (Tákhte Dzsámshid=Dzsámshid trónja). A perzsa palota komplexum 70 km-re Shiraz városától található, amelynek romjai a mai napig láthatók.

K.e. 351-ben a makedón Nagy Sándor megtámadta az Akhaimenida birodalmat és elfoglalta Perzsiát. Serege minden útba eső perzsa palotát és vallásos szentéjt kifosztott, felgyújtott. Minden kincset magukkal vittek Babilonba, ahol K.e. 323-ban Nagy Sándor 33 évesen meghalt.

A hatalmat Solukus vette át, aki Nagy Sándor egyik hadvezére volt és 80 évig uralkodott Iránban. Itt a főbb politikai tisztségeket a makedón hadvezérek és az iráni arisztokraták töltötték be. K.e. 248-ban Ashk, egy perzsa hős háborút indított a solukidok ellen, amely 100 évig tartott. Tirdad (II Ashk) legyőzte a Solukidokat és K.e. 140-ben a fia III Antiokhus megalapította az Arszacid dinasztiát. A Solukidok visszaszorultak az Eufrátesz folyó Ny-i részére.

Az Arszacid dinasztia legfőbb problémája, hogy Perzsia egyes megyéi, illetve Azerbajdzsán és Örményország nem engedelmeskednek nekik, ezért az Arszacidok megalapítják a Mahesztan tanácsot, amely az ország népszerű embereiből áll és céljuk az, hogy meggyőzzék az engedetleneket, hogy bízzanak az Arszacidokban és fizessenek nekik adót.

IV. Fárhad király uralkodása alatt a zoroasztrizmus, mint vallás megint virágkorát élte. Számos tűztemplom épült Kángavar és Esztákhr városokban.

Számos hősi eposz és vers íródott híres perzsa hősökről, mint Rosztám és Bizsán, amelyeket Ferdoszi örökített meg a K.e.-i 10-11 sz.-ban a „Királyok könyve” című művében, amely tiszta perzsa nyelven íródott.

K.e. 224-ben Árdeshir ( Babák fia), véget vetett az Arszacid dinasztiának és az arisztokrata osztály segítségével megalapította a Szaszanida dinasztiát K.e. 226-ban. Az ő fia, I. Shapour számos háborút indított a Római Birodalom ellen és fogságba ejtette Valeriánusz római császárt. I. Shapour uralkodása alatt a zoroasztrizmus lett az irániak hivatalos államvallása, és az Aveszta a zoroasztriánus hívők szent könyve.

Legfontosabb Szaszanida királyok: Báhram, Anoushirávan, Hormuz, Khosrow Párviz. Ezeknek a királyoknak a hőstetteit sziklába faragott műemlék (Taq-e Bostan) örökíti meg Kermanshah környékén.

Az iszlám terjedésével Szaud-Arábiában Mohamed próféta levelet küldött Khosrow Párviz királynak amelyben felszólította legyen muszlim, de ezt a király elutasította. Mohamed próféta halála után, Abu Bakr kalifa uralkodása alatt (a szunniták szerint Mohamed törvényes útódja), Khalid Bin Valid az arab muszlim hadsereg vezére 626-ban elérte Irán határait.

III. Yázdgerd király megparancsolta Rosztám Farrokhzad hadvezérnek, hogy a végsőkig harcoljon a muszlim sereg ellen. A Qadessieh csatában a muszlimok legyőzték az irániakat és meghódították a fővárost. 642-ben III. Yazdgerd az utolsó Szaszanida király teljes vereséget szenvedett a muszlimoktól és elmenekült Khoraszan felé, de 651-ben egyik ellensége megölte. 652-ben a Szaszanida dinasztia bukásával megkezdődött az iszlám időszak Iránban.

 

Persepolis-tól 3 km-re Ny-ra található Naghsh-e Rostam a sziklába vájt dombormű-együttes az Elamita, Akhaimenida, Szaszanida dinasztiák királyainak sírhelye. Név szerint Xerxész, Dáriush és Artaxerxész. A sírok miatt a kutatók Nekropolis-nak nevezik ezt a helyet (nekro=halott, polis=város).

ISZLÁM IDŐSZAK 652-TŐL NAPJAINKIG

Bani Omayyeh kalifák kiterjesztették területeiket Spanyolországtól Kináig.

Iránban 91 évig uralkodtak Bani Omayyeh kalifák, akik minden nem arab nemzetet elnyomtak és sanyargattak.

682-ben Mokhtár és Yázid egyesítik csapataikat és fellázzadnak Bani Omayyeh ellen. Szintén ebben az évben Imam Hosszein (Imam Ali fia) mártirhalált hal.

250-ig uralkodott az Ábbasszian dinasztia, mialatt sok síita (Imam Ali követői) elmenekült Irakból Rey, Qazvin, Gilan, Tabaresztan városokban. Imam Ali síita leszármazottai a zeidi síiták megalapították az Alavi dinasztiát és átvették Szisztán, Khoraszan, Kerman, Fars kormányzását.

Legfontosabb Iránban uralkodó dinasztiák a mongol hódításig: Száffárian, Szamanid, Ghaznavid, Gourkanian, Szeldzsukian, Atabakan, Kharazmshahian.

Ezek a dinasztiák 350 évig uralkodtak Iránban.

1237-ben a mongolok számos háborút indítnottak Irán ellen, de nem sikerült elfoglalniuk, ezért 1238-ban Gingiz kán és Kharazmshahian sah békeszerződést kötöttek, ezután sok mongol kereskedő érkezett Iránba. Qayer kán, a sah anyjának jó barátja meggyőzte a sahot, hogy a mongol kereskedők Gingiz kán kémjei, ezért a sah legyilkoltatta az összes kereskedőt és elkobozta a vagyonukat. Gingiz kán rémülten küldött követeket, hogy kiadják az igazi bűnöst Qayer kánt, ám a sah legyílkoltatta a követeket is, ezért 1237-ben a mongolok megtámadták és elfoglalták Iránt. A mongol Ilkhan dinasztia 105 évig uralkodott Iránban.

Eme időszak híres költői és tudósai: Szádi, Hafez, Hamdallah, Áttar.

Ilkhan dinasztia után a Mozzaffarian, majd a Teymourian dinasztia uralkodott Iránban. 1300-as években megalakult a Szafavida dinasztia Iszmáel uralkodásával és 250 évig uralkodtak Iránban ( a leghíresebb sah Ábbasz volt).

 

1550-es években az ottománokkal harcoltak, majd Oroszország elfoglalta É-Iránt.

1600-as években Nader Áfshar sah megalapítja az Áfsharian dinasztiát és elfoglalta Báhreint, Kandahárt és Indiát.

1650-es években Karim Zand kán megalapítja a Zandieh dinasztiát és kiterjeszti Irán tengeri kereskedelmét.

1780-as években Qadzsar dinasztia uralkodott Iránban 124 éven át, legismertebb uralkodója Mohammad kán háborút vívott az ottománokkal és Oroszországgal, majd létrehozta az alkotmányt és megalapította a parlamentet.

1907-ben Aglia és Oroszország közösen elfoglalta Iránt, de az orosz bolsevik forradalom kitörése miatt az oroszok átengedték az angoloknak. A brit erők Reza kánt ültették a trónra, majd őt a fia Mohamed Reza Pahlavi sah követte. A Páhlávi dinasztia 55 évig uralkodott Iránban. 1934-óta Perzsia hivatalos neve Irán, aminek jelentése „az árják, azaz ariánok földje”. 1979 febr. 10. Imam Khomeini vezette iszlám forradalom győzelmével végződik a Páhlávi dinasztia uralkodása (a Pahlavi család azóta Amerikában él számüzetésben). 1979-óta Iránban Iszlám Köztársaság van.

Dinasztiák és uralkodók

• Méd (700-549 i.e.)
• Akhaimenida (549-330 i.e.)
• Nagy Sándor & Szolukidok (331-238 i.e.)
• Párthus (238 i.e.-224 )
• Szaszanida (224-651)
  ( 637 az arabok legyőzték a Szazsanida birodalmat és bevezették az iszlám vallást és kultúrát Iránba).
• Arab & Iráni dinasztiák (651-1055)
  (Szamanida, Ghaznavida, Ziarid, Bayid)
• Szeldzsuk (1037-1157)
• Khwarazmshah (1077-1231)
• Atabeg (1148-1287)
• Mongol Invazió(1220-1335)
• Köztes dinasztiák (Jalayirid, Mozaffarid, Injuid)
• Timurid (1380-1501)
• Szafavida(1502-1722)
• Afgán (1722-1736)
• Afshar (1736-1747)
• Zand (1750-1794)
• Qadzsar (1796-1925)
• Pahlavi (1925-1979) - Utolsó dinasztia
• Iráni Iszlám Köztársaság
  1979 - óta napjainkig

 

Dáriush Akhaimenida király harcol egy oroszlánfejű, sas szárnyú és karmú lénnyel

 

 

 

 

 

 

A PERZSA NYELV

Az indoeurópai nyelvcsalád tagja. A perzsa (fárszi) nyelv a kelet franciája.

A perzsa ABC 32 betűből áll, és jobbról balra haladva írják és olvassák.

A perzsa nyelv nem azonos az arab nyelvvel sem beszédben, sem írásban.

Az óperzsa ékírás az óperzsa birodalomban volt használatos (egyiptomi hieroglifákhoz hasonló).

A perzsákat méltán nevezik a kelet franciáinak a keleten is híres, előkelő vendégszeretetükről.

A perzsa nyelv a világ egyik legrégebbi nyelve, i.e. 6. sz.-óta beszélik az ariánok, akik a farsz dialektust beszélték és Farsz megyében telepedtek le Iránban. A perzsa nyelv 3 változata ismert: óperzsa, közép perzsa (pahlavi) és modern perzsa.

Az óperzsa nyelvet beszélték az Akhaimenida perzsa birodalomban egészen i.e. 3. sz-ig a mediterrán vidéktől Indiáig.

Közép perzsa nyelvet vagy pahlavit i.e.2. sz-tól a 9. sz-ig beszélték, de asszír betükel írták.

Az iszlám hódítás után a 7. sz-ban az arab írást módosították perzsára, így a beszéd és az írás is eltér az arabtól.

A modern perzsa nyelvet több mint 50 millió ember beszéli Iránban és 5 millióan Afganisztánban a dari változatot. A perzsa nyelv egy másik változata a tadzsik, amit Tadzsikisztánban beszélnek kb.10 millióan, de cirill betükkel írják. Egyéb perzsa dialektusok: baloucs amit Szisztánban és Balucsisztánban beszélnek és a gilaki amit Gilánban (É-Irán). Irán különböző részein beszélik még a kurd, arab, lori, azeri nyelveket is.

VALLÁS

ŐSI PERZSA VALLÁS

Jóval az első zsidó templom, krisztus születése vagy Mohamed elhivatása előtt Zarathusztra az egyetlen egyetemes istent, a jó és rossz közötti harcot és a világ végét hirdette az embereknek.

Zarathusztra tanítása szerint Isten a legbölcsebb úr - Ahura Mazda -, mindennek a jóságos teremtője. A világ eredetileg jó volt,- a rossz, a romboló szellemtől Ahrimantól származik, akinek pusztító természete van. A perzsa vallás szerint a világ a jó és a gonosz erők harcának csatatere. Az ember testi és szellemi léttel rendelkezik; kötelessége és felelőssége választani jó és rossz között. Amikor a gonosszal való küzdelem eléri tetőpontját, a világ helyreállíttatik abba a tökéletes állapotba, amilyennek teremtője eredetileg megalkotta. A vég idején feltámadnak és megítéltetnek a halottak. Akik a rosszat választották, büntetést kapnak, az igazak pedig istennel lakoznak a tökéletes örökkévalóságban. A perzsa vallás szent hagyományainak gyűjteménye az AVESZTA (jelentése tudás).

- Ahura Mazda a mindenható, az örök, a tökéletes, a legfőbb jó és világosság istene, a világot a gondolat révén teremtette, alkotó bölcs isten, aki jó dolgokat teremt (fény, élet, szépség, öröm).

- Ahriman a sötétség istene, a legföbb gonosz istene, az első ember Gajomard tisztaságát, világító fényét Ahriman támadása pusztította el.

- Zarathusztra (Zoroaszter) próféta eredetileg pap volt és a látomásait írta le, amelyekben Ahura Mazda parancsai és tanításai szerepelnek.

- Mithra (perzsa istenség) az isten (Ahura Mazda) fia, a megállapodás istene.

- Aveszta (szent irat) amely Zarathusztra tanításait/parancsait tartalmazza, amelyeket Ahura Mazdától kapott.

A világ, amelyet Ahura Mazda teremtett alapvetően jó, csak alkalmanként zavarja meg a rossz betörése, ami ellen védekezni kell és mindenkinek fel kell vennie a harcot.

Aveszta=dicsőítés, magasztalás

Hitük lényege az asha=igaz világrend

- Tűz kultusz (káde, atásgah=tűzoltár/tűztemplom) Yazdban zártosh tűzteplom és szentély (szent üst, amiben az örök tüzet örzik 470 óta, hogy ki ne aludjon)

Tűz=igazságosság, becsületesség jelképe és közvetítő az isten és áldozatok között.

Zarathusztra (Zoroaster) után eme vallás követőit Iránban zártoshoknak, Indiában pársziknak nevezik (ők az iszlám elől menekültek Indiába). Legismertebb jelképük FARVAHAR (őrangyalt jelent) ami az isteni és mennyei dicsőség jele, és amelyet minden Akhaimenida király a jelképének tekintett. A zoroastriánus mágusok a haoma nevű növényt tűzre dobták és lepel alatt beszívták a füstjét, majd látomásaikat felhasználva jósoltak.

Dániel próféta (Szúzában született és itt is van a sírhelye, amely a mai napig szent zarándokhely a siíták számára. Dániel prófétában egyesül a mezopotámiai zsidók és az iráni zoroasztriánusok apokaliptikus hagyományai.
Dániel próféta a babiloni fogságban sínylődő zsidók védelmezője és fő szószólója. Babilon királya Nabu-Kuduri-Uszur fogva tartotta a zsidókat és kegytárgyaikat a magáénak tekintette. Háborúban állt a perzsa Kürosz királlyal és egy este vacsorázni hívta Dániel prófétát, amikor egy kéz jelent meg és a falra a következő szöveget írta fel: "Mene, tekel, ufarszi." azaz "Megszámláltatott, megmérettetett, könnyűnek találtatott" vagy másként "Megszámlálta Isten uralkodásod napjait és végett vetett nekik! Megméretettél a mérlegen és könnyűnek találtattál! Királyságod elszakíttatott és Parasnak (Perzsia) adatott!" A háborút valóban Kürosz nyerte és elfoglalta Babilont, majd felszabadította a zsidókat a babiloni fogságból.

 

KABBEH-YE ZARTOSHT

Zoroaszter próféta sírja az Akhaimenida birodalom idejéből. Az építményt a szent tűz tárolására használták, a sír maga az épület alatt van egy 2,5x2,5 m szobában. A síron szereplő felirat Shapour király dicsőséges győzelmét örökíti meg Valeriánusz római császár felett, amely 3 nyelven olvasható (szaszanida pahlavi, párthus pahlavi és görög).

 

 

 

 

IRÁN MAI VALLÁSA

Perzsia, azaz Irán mai vallása az iszlám és azon belül is a síita ághoz tartozó iszlám vallás. Imam Ali a síita muzulmánok vezetője és első imámja, mivel Mohamed próféta lányát vette feleségűl teljes jogú családtagnak számít és ő az igazi utódja Mohamednek mert halála előtt Alit nevezte meg utódjául. Később mártirhalált halt és Najafban (a mai Irakban lévő város) temették el, ami azóta szent zarándokhely lett a síiták számára.

 

 

NORUZ (PERZSA ÚJÉV)

Minden év tavaszán március 21-én 13 napos ünnepség veszi kezdetét Iránban.

A legfontosabb iráni ünnep, családlátogatásokkal és vendégségekkel, ajándékozásokkal,vidámságokkal. Az utolsó napon, azaz a 13-ik napon (szizdabedar) mindenkinek kint kell tartózkodni a szabadban, zöld környezetben, hogy az év hátralévő része szerencsében teljen. Az új nap, az élet, a tavasz , az újjászületés ünnepe. A perzsák 3000 éve ünneplik.

Noruz ünnepe a zoroasztriánus naptár szerint az év kezdetét jelöli.

Iránban elsősorban a nap naptárt használják.

A mindennapi használatban lévő nap naptár, amely hasonló a gregoriánus naptárhoz. Az iráni nemzeti ünnep a Noruz is ezen a naptáron alapul. A nap naptár 365 napból áll, amik 12 hónapra vannak felosztva. Az első 6 hónap 31 napos, a következő 5 hónap 30 napos és a legutolsó hónap 29 napos (szökőévben 30 napos). Ennek a naptárnak az első napja megegyezik a tavasz első napjával, amikor Mohamed próféta 622-ben elment Mekkából (Hegyrát). Tehát, most 2005 van, de Iránban most 1384. Az iráni nap naptár időszámítást úgy lehet átváltani gregoriánus naptárba, hogy az iráni évszámhoz hozzáadunk 621 (pl: 1384+621=2005). A nap naptár hónapjai: Farvardin (március21-április 20), Ordibehesht (április 21-május 21), Khordad (május 22-június 21), Tir (június 22-július 22), Mordad (július 23-agusztus 22), Shahrivar (agusztus 23-szeptember 22), Mehr (szeptember 23-október 22), Aban (október 23-november 21), Azar (november 22-december 21), Dey ( december 22-január 20), Bahman (január 21-február 19), Esfand (február 20-március 20).

A hold naptár szerinti muzulmán ünnepeket Iránban is megünneplik (pl. Ramadan böjt ünnep).

Noruz egy babiloni zoroasztriánus szokás, amelyet a mai napig megünnepelnek az irániak világszerte.

Minden tavasszal az éppen hatalmon lévő babiloni király megerősítette esküjét a nép előtt, miszerint isten (Ishtár és Marduk babiloni istenek voltak) akaratából lett király, mindezt hatalmas ünnepség keretében, amiből aztán hagyomány lett és minden király követte évről évre. Kürosz király Persepolisban rendszeresen megtartotta a Noruzi ünnepségeket, amely keretében az alattvaló népek ajándékkal kedveskedtek neki.

Háft-szín asztal a Noruz ünnepség jelképe (olyan mint karácsonykor a karácsonyfa), amely minden otthonban megtalálható. A háft-szín asztalon 7 olyan dolog van a mi perzsa nyelven sz betűvel kezdődik: szib (alma) az egészséges gyümölcs és zöldségért, szekke (pénzérmék) a gazdagságért, szir (fokhagyma) a természetért, szerke (ecet) a tisztaságért, szábzi (zöldségféle), szonbol (jáccint), szomagh (fűszer) Korán (az iszlám miatt).
Az iszlám idők előtti zoroaszteri háft-szín asztalon 7 olyan dolog volt, ami perzsa nyelven s betűvel kezdődik: sarab (bor) az ünnepléshez, sir (tej) a tápláléknak, sarbat (sörbet) az élvezetnek, samsir (kard) a biztonságért, simsád (doboz) a vagyonért, sám (gyertya) a világosságért, sadan (kendermag) a megvilágosodásért.
Az s betűvel kezdődő szavak lágy, nagylelkű, meleg hangok. Az sz betüvel kezdődő szavak kemény, keserű, hideg hangok.
Az s betűröl azért változtatták a zoroasztiánusok sz betűre a szavak kezdőbetűjét, hogy minden évben emlékezzenek arra mennyire kemény, keserű és hideg a veszteség.

PERZSA KALLIGRÁFIA (SZÉPÍRÁS)

A kaligráfia, azaz szépírás a perzsa kultúra fontos része. A szépírás az arab írásművészetből fejlődött ki és lényegében a függőleges és vízszintes alapbetűket kötik össze kontrasztosan.

Kezdetekben a kaligráfia a szent Korán másolásában jelent meg, később világi és vallásos díszítő szerepet is betöltött. Néhány kaligráfia stílus: Nastaliq, Shikasteh, Nashk és Suls.

Modern vagy ősi kaligráfiákkal vallásos épületek dekorációjaként találkozhatunk. A Koránban is találunk kaligráfiákat, amelyek a szent neveket, mint Allah, Mohamed próféta és a többi szentek neveit takarják.

PERZSA KÖLTÉSZET

Az első költészeti irásemlék az Avesta (a zoroasztriánusok szent könyve). Az Avesta epikus műveket tartalmazott. Két ismert költészeti forma volt: a ballada és az eposz. A ballada később más formákká alakult, mint líra, himnusz, szatíra. Az eposz egy terjedelmes ballada.

A perzsa dal költemények i.e. 3000 körülről származnak Xenophon tollából, aki Dzsámsid király udvari költője volt. Egyik ilyen dal költemény Zariadres és Odatis romantikus szerelmét énekli meg.

 

Az arab invázió után a perzsa nyelv arab szavakkal gazdagodott és a költészet még lágyabb lett. A ma is ismert költészeti stílus a 9. sz.-ban alakult ki. Mivel a perzsa nyelv lágy, dallamos és nagyon kifejező, mivel egy szónak több jelentése van és többféleképpen lehet értelmezni a költő gondolatait, ezért a perzsa kifejezésben gazdag nyelv.

Az egyik legelső költészeti stílus a qasida volt, amely a királyi udvarokban honosult meg. A qasida olyan 100 verspár, amely nem rímel. E stílus híres képviselője Anvari.

A 12. sz.-tól megjelent egy új lírai stílus, a ghazal, amely 10 verspárból állt és szintén nem rímelt. Témájuk az emberi és misztikus szerelem. E stílus híres képviselői Hafez és Saadi.

A rubai és dobaty stílusú versek 4 sorból állnak és minden sornak meg van a maga ritmusa. E versek kifejezhettek misztikus, romantikus vagy filozófiai témákat. E stílusú versek híres költője Omar Khayam volt, akinek számos nyelvre lefordították a verseit.

A masnavi stílust az egyedi rímelő verspárok miatt az epikus versek írásánál használták. E stílus híres költői Faridod Din Attar „A madarak konferenciája” cimű művével és Jalaludddin Rumi „Masnavi Manawi” című művével.

Ferdoszi „Királyok könyve” egy befejezett 50 verspáros epikus költészeti formában íródott.

HÍRES PERZSA KÖLTŐK

Hafez - (Hafiz)

Ferdosi - (Ferdowsi)

Jalaluddin Rumi - (Moulana)

Farid od Din Attar

Omar Khayam - (Khayyam)

Saadi

Sanai Nizami - (Nezami)

Jami Baba Taher - (Tahir)

Ferdowsi, a költő

Ferdowsi 940-ben született Toos-ban egy gazdag földbirtokos fiaként.

Leghíresebb műve a „Királyok könyve”, amit 25 évig írt és 50.000 verspárból áll. Ferdowsi fejlesztette ki a rubai vagy qatrain stílust amelyben a történelmi verseit írta. A „Királyok könyve” ősi perzsa legendákon és történelmi eseményeken alapul és végig követi Irán történelmét a kezdetektől az arab hódításig. Híres hősök szerepelnek benne mint Rostam (Herkules), és 35 király uralkodását követi végig a kezdetektől a Sasanida dinasztia végéig.

 

Hafiz, a költő

Hafez jelentése - aki kivülről tudja a Koránt. Hafez Shirazban született és a kor leghíresebb tudósai és költői tanították.
Leghíresebb műve „Divan-e Hafez”, amely egy misztikus és varázslatos szerelmes versgyűjtemény, amely kifejezi a gondolatok mélységét és az érzelmek finomságát. Hafez szavakkal fejezi ki a lelke mélyén lévő misztikus érzéseket.
Az iráni kultúra szerves része, hogy ha van egy megoldatlan kérdés vagy kívánság, akkor felütik Hafez verses gyűjteményét és hagyják, hogy az adja meg a választ.

 

SAADI, a költő (1207-0291)

Saadi Shirazban született, mint Shejk Muslihu’d-Din. Édesapja neve Abdullah és egyenes leszármazottja volt Imam Alinak (az első síita szent). Saadi 30 évig utazgatott Indiába, Szíriába, Nyugaton, Mekkába zarándokolt 14-szer és tanulmányokat végzett Bagdad Nizamiah egyetemén, majd visszatért Shirazba, ahol tanított és könyveket írt majd meghalt, és itt temették el. Leghíresebb művei: Gulistan( Rózsakert) és Bustan (Konyhakert).

Saadit „ ezer dalú csalogánynak” nevezték kortársai, mert minden verses stílusban kiválóan helytállt. Saadi stílusa egyszerű de elegáns. Verseit számos nyelvre lefordították és napjainkig nagy népszerüségnek örvend világszerte.